ILLÉS

- az Éliás önállósult változata.

ILMÁR

1. - a Hilmár alakváltozata.

2. - a finn Ilmár mondai hős nevéből.

IMBERT

- fríz eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.

IMMÁNUEL

- héber eredetű; jelentése: Isten velünk van.

IMRE

- germán eredetű; jelentése: hatalmas, híres, királyi.

INCE

- latin eredetű; jelentése: senkinek sem ártó.

IPOLY

- görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó.

IRÉNEUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: békés.

ISTVÁN

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: virágkoszorú.

IVÁN

1. - a régi magyar Ivános rövidülése;

2. - orosz eredetű; jelentése: Isten kegyelmes.

IVÓ

1. - germán eredetű; jelentése: tiszafa;

2. - az Iván szláv becézője.

IVOR

1. - ír-skót-velszi eredetű; jelentése: úr, uralkodó;

2. - az Igor ukrán és belorusz változata;

3. - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

IZAIÁS

- az Ézsaiás alakváltozata.

IZIDOR

- görög-latin eredetű; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka.

IZMAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgat.

IZOR

- az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.

IZRAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.

IZSÁK

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: nevetés.

IZSÓ

1. - az Ézsau alakváltozata;

2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;

3. - az Izsák becézője.

JÁCINT

- görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

JAGELLÓ

- lengyel-litván eredetű; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből.

JAKAB

- héber eredetű; jelentése: (bizonytalan).

JÁKÓ

- a Jákob önállósult becézőjéből.

JÁKOB

- a Jakab eredeti alakváltozata.

JAKUS

- a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka.

JÁNOS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes.

JANUÁR

- latin eredetű; jelentése: Janus istennek szentelt.

JÁRFÁS

- a Gyárfás régi magyar alakváltozata.

JÁZON

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: gyógyulást hozó.

JENŐ

- magyar eredetű; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve.

JEREMIÁS

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten felemel.

JEROMOS

- görög eredetű; jelentése: szent nevű.

JOAKIM

- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

JÓB

- héber eredetű; jelentése: tűrő, üldözött.

JOEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve az Isten.

JOHANN

- héber eredetű; jelentése: Isten kegyes ajándéka.

JÓNÁS

- héber eredetű; jelentése: galamb.

JONATÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

JORDÁN

- héber eredetű; jelentése: lefelé folyó.

JOZAFÁT

- héber eredetű; jelentése: Jahve ítél.

JÓZSEF

- héber eredetű; jelentése: Jahve + gyarapítson.

JÓZSIÁS

- héber eredetű; jelentése: Isten a védelmezőm.

JÓZSUA

- héber eredetű; jelentése: akinek a segítsége Istentől való.

JUKUNDUSZ

- latin eredetű; jelentése: kellemes (ember).

JULIUSZ

- a Juliánusz alakváltozata.

JULIÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi.

JUSZTIN

- a Jusztusz továbbképzett alakja.

JUSZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: igazságos, igazságszerető ember.

JUTAS

- török-magyar eredetű; jelentése: faló, nyelő.

KABOS

- a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése.

KADA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KADOSA

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KAJETÁN

- latin eredetű; jelentése: Gaeta városából való férfi.

KÁL

- török-magyar eredetű; jelentése: marad.

KÁLEB

- héber eredetű; jelentése: merész, bátor, indulatos.

KÁLMÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: maradék.

KALVIN

- latin eredetű; jelentése: kopasz.

KAMILL

- latin eredetű; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.

KAMILLÓ

- a Kamill olasz megfelelője.

KÁIN

- héber eredetű; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon.

KÁN

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KANDID

- latin eredetű; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó.

KANUT

- skandináv eredetű; jelentése: előkelő származású férfi.

KAPLONY

- török-magyar eredetű; jelentése: tigris.

KAPOLCS

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARÁCSON

- magyar eredetű; jelentése: karácsony.

KARÁD

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KARDOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

KARION

- görög eredetű; jelentése: Karia tartományból való férfi.

KÁRMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: derék ember.

KÁROLY

1. - magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul;

2. - germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú.

KARSA

- török-magyar eredetű; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse.

KARTAL

- török-magyar eredetű; jelentése: kánya, sas.

KÁSZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KASSZIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi.

KASZTOR

- görög eredetű; jelentése: önmagát kitüntető.

KATAPÁN

- görög-magyar eredetű; jelentése: feljebbvaló.

KAZIMÍR

- lengyel eredetű; jelentése: békealapító; békebontó.

KÁZMÉR

- a Kazimír magyarosabb alakja.

KELED

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KELEMEN

- latin eredetű; jelentése: jámbor, szelíd.

KELEN

- a Kelemen rövidülésének alakváltozata.

KEMENES

- magyar eredetű; jelentése: kemencés.

KENDE

- kazár magyar eredetű; jelentése: régi kazár méltóságnévből.

KENESE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: a király vagy a herceg birtoka.

KENÉZ

- gót-szláv-magyar eredetű; jelentése: herceg.

KERECSEN

- magyar eredetű; jelentése: kerecsensólyom.

KERÉNY

- latin eredetű; jelentése: lándzsás.

KERESZTÉLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KESZŐ

- török-magyar eredetű; jelentése: vágó; rész, darab, töredék.

KEVE

- magyar eredetű; jelentése: kövecske.

KEVIN

- kelta eredetű; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom.

KILÉNY

- a Kilián régi magyar alakváltozata.

KILIÁN

- kelta eredetű; jelentése: szerzetes.

KIRILL

- a Cirill görögös változata.

KLEOFÁS

- görög eredetű; jelentése: az apa dicsősége, hírneve.

KLEON

- görög eredetű; jelentése: dicsőség.

KLÉTUS

- görög-latin eredetű; jelentése: jó segítő.

KOCSÁRD

- a német Gotthárd régi magyarosodott alakja.

KOLOS

- német-latin-magyar eredetű; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló

KOLUMBÁN

- latin eredetű; jelentése: galamb.

KOLUMBUSZ

- latin eredetű; jelentése: hímgalamb.

KONRÁD

- német eredetű; jelentése: merész + tanács.

KONSTANTIN

- latin eredetű; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

KONT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

KOPPÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KORIDON

- latin eredetű; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név.

KORIOLÁN

- latin eredetű; jelentése: Corioliból való férfi.

KORNÉL

- latin eredetű; jelentése: somfa; szarv.

KORVIN

- latin eredetű; jelentése: holló.

KÓSA

- magyar eredetű; jelentése: kos.

KOZMA

- latin eredetű; jelentése: dísz, ékesség, dicséret.

KÖTÖNY

- török-magyar eredetű; jelentése: élőlény hátsó része.

KRISTÓF

- görög eredetű; jelentése: Krisztust hordozó.

KRISZTIÁN

- latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.

KUND

- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

KUNÓ

- a Konrád német becézőjéből.

KURSZÁN

- török eredetű; jelentése: keselyű.

KÜRT

- török-magyar eredetű; jelentése: vihar.

LABORC

- bolgár-szláv-török eredetű; jelentése: hős párduc.

LADOMÉR

- a Vladimir régi magyar formája.

LAJOS

- germán-francia eredetű; jelentése: hírnév + háború.

LAMBERT

- német eredetű; jelentése: országszerte híres.

LANTOS

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LARION

- az Ilárion önállósult szláv becézője.

LÁSZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + dicsőség.

LÁZÁR

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten a segítőm.

LÁZÓ

- a Lázár becézőjéből önállósult.

LEANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: a nép fia.

LEHEL

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

LÉL

- finnugor-magyar eredetű; jelentése: kürtös, kürtfúvó.

LÉNÁRD

- germán eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEÓ

- görög eredetű; jelentése: oroszlán.

LEON

- a Leó görög változatából.

LEONÁRD

- német-francia eredetű; jelentése: erős, mint az oroszlán.

LEONIDÁSZ

- görög eredetű; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.

LEOPOLD

- germán eredetű; jelentése: merész a népben és a hadseregben.

LEVENTE

- magyar eredetű; jelentése: levő, létező.

LÉVI

- héber eredetű; jelentése: szövetség.

LIBERÁTUSZ

- latin eredetű; jelentése: felszabadított.

LIBÉRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szabad.

LIONEL

- francia-angol eredetű; jelentése: oroszlán.

LIPÓT

- a Leopold bajor változatából.

LÍVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: ólomszínű, kékes.

LIZANDER

- spártai-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

LORÁND

- a Lóránt régies változata.

LÓRÁNT

- germán eredetű; jelentése: dicsőség + merész.

LOTÁR

- ófrank-német eredetű; jelentése: hírneves harcos.

LŐRINC

- latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.

LUCIÁN

- latin eredetű; jelentése: Lucius családjából származó.

LÚCIUSZ

- latin eredetű; jelentése: virradatkor született.

LUKÁCS

- latin eredetű; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

MAGNUSZ

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas termetű.

MAJLÁT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MAKABEUS

- héber eredetű; jelentése: kalapácsoló.

MAKÁR

- görög eredetű; jelentése: boldog.

MALAKIÁS

- héber eredetű; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.

MANASSÉ

- héber eredetű; jelentése: az elfelejtett ember.

MANDEL

- germán eredetű; jelentése: mandula.

MANFRÉD

- német eredetű; jelentése: erős, férfias, védelmező.

MANÓ

- a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.

MÁNUEL

- az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.

MARCELL

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt.

MARCIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.

MARIÁN

- latin eredetű; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.

MÁRIÓ

- a Máriusz olasz változatából.

MÁRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: férfi.

MÁRK

- a Márkus rövidüléséből.

MARKÓ

- a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából.

MÁRKUS

- latin eredetű; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.

MARÓT

- szláv-magyar eredetű; jelentése: Morava menti, morva.

MÁRTON

- latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.

MARTOS

- a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.

MÁRTON

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTYÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MÁTÉ

- héber eredetű; jelentése: Jahve ajándéka.

MAXIM

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MAXIMILIÁN

- latin eredetű; jelentése: nagy növésű, magas.

MEDÁRD

- német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.

MEGYER

- magyar eredetű; jelentése: magyar.

MELITON

- görög eredetű; jelentése: mézzel teletöltő.

MENDEL

- az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.

MÉNRÓT

- ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.

MENYHÉRT

- héber eredetű; jelentése: királyi fény.

METÓD

- görög-latin eredetű; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.

MIHÁLY

- héber eredetű; jelentése: az Istenhez hasonló.

MIKE

- a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.

MIKEÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?

MIKES

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKLÓS

- görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.

MIKÓ

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MIKSA

- a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.

MILÁN

- szláv eredetű; jelentése: kedves.

MILOS

- a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.

MIRKÓ

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

MIRON

- görög eredetű; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.

MODESZTUSZ

- latin eredetű; jelentése: egyszerű, szerény.

MÓR

- a Móric rövidüléséből.

MORGAN

- velszi eredetű; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.

MÓRIC

- latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

MÓZES

- héber eredetű; jelentése: vízből kihúzott.

NÁNDOR

- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

NAPÓLEON

- olasz eredetű; jelentése: Nápoly városából való férfi.

NÁTÁN

- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NÁTÁNIEL

- héber eredetű; jelentése: Isten adta.

NEMERE

- szláv-magyar eredetű; jelentése: nyughatatlan.

NESZTOR

- görög eredetű; jelentése: mindig hazatérő.

NIKANDER

- görög-latin eredetű; jelentése: győztes férfi.

NIKÉTÁS

- görög eredetű; jelentése: győztes, diadalmaskodó.

NIKODÉMUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: a hadinép legyőzője.

NOÉ

- héber eredetű; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.

NOEL

- latin eredetű; jelentése: karácsonykor született.

NÓNUSZ

- latin eredetű; jelentése: kilencedik gyermek.

NORBERT

- német eredetű; jelentése: északi fény.

NORMAN

- angol eredetű; jelentése: normann férfi, északi ember.

NYÉK

- magyar eredetű; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

OBERON

- francia eredetű; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.

ODILÓ

- az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.

ODISSZEUSZ

- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: mondai hős neve.

ODÓ

- az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.

OGUZ

- török-magyar eredetű; jelentése: nyíl.

OKTÁVIÁN

- latin eredetű; jelentése: nyolcadik (gyermek).

OLAF

- skandináv eredetű; jelentése: az ősök ivadéka.

OLIVÉR

- latin eredetű; jelentése: olajfaültető.

OMÁR

- héber-arab eredetű; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.

OMPOLY

- latin-magyar eredetű; jelentése: Ampelum városból való.

OND

- magyar eredetű; jelentése: tizedik szülött gyermek.

ORBÁN

- latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.

ORBÓ

1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka.

2. - szláv eredetű; jelentése: fűz.

ORESZTÉSZ

- görög eredetű; jelentése: hegyi lakó.

ORFEUSZ

- görög eredetű; jelentése: árva, egyedüli, magányos.

ORION

- görög eredetű; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.

ORMOS

- magyar eredetű; jelentése: orom.

OSZKÁR

1. - északi germán eredetű; jelentése: jó dárda;

2. - ír-kelta eredetű; jelentése: szarvast kedvelő.

OSZLÁR

- kun eredetű; jelentése: jászok, jász férfiak.

OSSZIÁN

- kelta-skót eredetű; jelentése: (ismeretlen).

OSZVALD

- német eredetű; jelentése: istenség + hatalom.

OTMÁR

- német eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTÓ

- germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.

OTTOKÁR

- német eredetű; jelentése: birtokot megőrző.

OVÍDIUSZ

- latin eredetű; jelentése: juh.

OZOR

- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

OZSVÁT

- az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.

ÖDÖN

- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

ÖRKÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.

ÖRS

- török-magyar eredetű; jelentése: férfi, hős.

ÖZSÉB

- görög-latin eredetű; jelentése: istenfélő, jámbor.

PÁL

- latin eredetű; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.

PALMER

- latin eredetű; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.

PAMFIL

- görög eredetű; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.

PANTALEON

- görög eredetű; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint egy oroszlán.

PÁRIS

- görög eredetű; jelentése: Parisz trójai hős nevéből.

PASZKÁL

- görög-héber-latin eredetű; jelentése: húsvét.

PATONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

PATRÍCIUS

- latin eredetű; jelentése: rómainak született nemes.

PATRIK

- a Patrícius ír rövidülése.

PÁZMÁN

- német-magyar eredetű; jelentése: jobb + férfi.

PEDRÓ

- görög-spanyol eredetű; jelentése: kő, kőszikla.

PELÁGIUSZ

- görög eredetű; jelentése: tengerész, tengeri utazó.

PELBÁRT

- a Filibert alakváltozata.

PELLEGRIN

- latin-magyar eredetű; jelentése: jövevény, zarándok.

PENTELE

- görög-magyar eredetű; jelentése: könyörületes; oroszlán.

PERIKLÉSZ

- görög eredetű; jelentése: nagyon híres.

PÉTER

- héber-görög-latin eredetű; jelentése: kőszikla.

PETŐ

- a Péter rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

PETRÓNIUSZ

- etruszk-latin eredetű; jelentése: edzett férfi; ürü.

PETÚR

- a Péter név régi helyesírás szerinti alakváltozata.

PIUSZ

- latin eredetű; jelentése: szelíd, jámbor, kegyes, béketűrő.

PLACID

- latin eredetű; jelentése: szelíd, csendes, békés, barátságos.

POLIDOR

- görög eredetű; jelentése: adakozó, bőkezű.

POLIKÁRP

- görög-latin eredetű; jelentése: bő gyümölcsöt termő.

PONGOR

- a Pongrác régi magyar becézőjéből.

PONGRÁC

- latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.

PORFIR

- görög eredetű; jelentése: bíborba öltözött.

PRÍMUSZ

- latin eredetű; jelentése: elsőszülött fiú.

RABÁN

- ófelnémet eredetű; jelentése: holló.

RADAMESZ

- egyiptomi eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RADISZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: vidám dicsőség.

RADOMÉR

- szláv eredetű; jelentése: vidám + béke.

RAFAEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít.

RÁFIS

- a Rafael rövidített, kicsinyítőképzős származékából.

RAJMUND

- német eredetű; jelentése: okos védő.

RAJNALD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RALF

- angol eredetű; jelentése: oltalmazott, védett.

RAMÓN

- germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező.

RÁPOLT

- német eredetű; jelentése: merész tanácsadó.

RÁTOLD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

RAUL

- germán-francia eredetű; jelentése: dicső farkas.

RAZMUS

- az Erazmus rövidülése.

REGINALD

- német eredetű; jelentése: aki a tanácsban tevékenykedik.

REGŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

REMIG

- latin eredetű; jelentése: hajós, evezős.

RÉMUSZ

- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RENÁTÓ

- latin eredetű; jelentése: újjászületett.

REZSŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

RICHÁRD

- német eredetű; jelentése: erős fejedelem.

RÓBERT

- német eredetű; jelentése: fényes hírnév.

ROBIN

- a Róbert önállósult francia és angol becézőjéből

RODION

- görög eredetű; jelentése: rózsa.

RODRIGÓ

- germán-spanyol eredetű; jelentése: híres uralkodó.

RÓKUS

- germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ROLAND

- német eredetű; jelentése: vakmerő hős.

ROLF

- a Rudolf önállósult német becézője.

ROMÁN

- latin eredetű; jelentése: római, latin.

RÓMEÓ

- olasz eredetű; jelentése: Rómába zarándokló.

ROMULUSZ

- latin eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

RONALD

- német eredetű; jelentése: erős uralkodó.

RUBEN

- héber eredetű; jelentése: nézzétek, egy fiú!

RUDOLF

- német eredetű; jelentése: dicső farkas.

RÚFUSZ

- latin eredetű; jelentése: vörös.

RUPERT

- a Róbert német alakváltozata.

RUSZLÁM

- orosz eredetű; jelentése: oroszlán.

RUSZTEM

- perzsa eredetű; jelentése: vidéki.

SALAMON

- héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.

SÁMSON

- héber eredetű; jelentése: nap, napocska, napsütés.

SAMU

- a Sámuel rövidüléséből.

SÁMUEL

- héber eredetű; jelentése: Isten meghallgatott.

SÁNDOR

1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó

2. - török eredetű; jelentése: akarat.

SAUL

- héber eredetű; jelentése: kért.

SEBES

1. - magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

2. - a Sebestyén régi becéző rövidülése.

SEBESTYÉN

- görög-latin eredetű; jelentése: magasztos, felséges.

SEBŐ

- vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).

SELTON

- óangol eredetű; jelentése: városszéli.

SEMJÉN

- a Simeon régi magyar változata.

SIMEON

- héber eredetű; jelentése: meghallgattatás.

SIMON

- a Simeon rövidüléséből.

SION

- héber eredetű; jelentése: erősség, vár, hegy.

SOLT

- a Zsolt régi magyar alakváltozata.

SÓLYOM

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

SOMA

- magyar eredetű; jelentése: som.

STEFÁN

- görög eredetű; jelentése: korona.

SURÁNY

- török-magyar eredetű; jelentése: török méltóságnév.

SZABIN

- latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó férfi.

SZABOLCS

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALÓK

- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZALVÁTOR

- latin eredetű; jelentése: megváltó, üdvözítő.

SZALVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép.

SZANISZLÓ

- szláv eredetű; jelentése: állandó dicsőség.

SZEBASZTIAN

- görög eredetű; jelentése: tisztelt, nagyrabecsült.

SZECSŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZELIM

- héber-arab eredetű; jelentése: szelíd.

SZEMERE

1. - magyar eredetű; jelentése: kis termetű.

2. - török eredetű; jelentése: rontó, pusztító.

SZERÁF

- héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes (ember).

SZERÉNIUSZ

- latin eredetű; jelentése: derűs, vidám.

SZERGIUSZ

- latin eredetű; jelentése: megőrző, gondozó, felügyelő, felvigyázó.

SZERVÁC

- latin eredetű; jelentése: megszabadított.

SZEVÉR

1. - latin eredetű; jelentése: komoly, szigorú.

2. - török eredetű; jelentése: mormota.

SZEVERÉD

- a Szigfrid régi magyar alakja.

SZIGFRID

- germán eredetű; jelentése: győzelem + béke.

SZILÁRD

- a Konstantin magyarító lefordítása.

SZILVÁNUSZ

- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZILVESZTER

- latin eredetű; jelentése: erdő, erdő mellett lakó férfi.

SZILVIUSZ

- latin eredetű; jelentése: erdő.

SZÍRIUSZ

- latin eredetű; jelentése: Szíria tartományából való férfi.

SZIXTUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: sima, finom.

SZOFRON

- görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó.

SZÓKRATÉSZ

- görög eredetű; jelentése: szerencse, erő.

SZÓLÁT

- a Szórád régi magyar alakváltozata.

SZOLÓN

- görög eredetű; jelentése: ógörög államférfi nevéből.

SZÓRÁD

- szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZOVÁT

- szláv magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

SZÖRÉNY

- a Szeverin származéka.

TACITUSZ

- latin eredetű; jelentése: csendes, hallgatag.

TADDEUS

- héber-latin eredetű; jelentése: bátor szívű, elszánt, merész.

TÁDÉ

- a Taddeus német becézője.

TAKSONY

- török-magyar eredetű; jelentése: jóllakott, elégedett; vad, kegyetlen, féktelen, szilaj.

TALBOT

- angol eredetű; jelentése: véreb.

TAMÁS

- arameus-görög eredetű; jelentése: iker; csodálatos.

TANKRÉD

- germán-normann eredetű; jelentése: gondolkodó, tanácsadó.

TARÁZ

- görög eredetű; jelentése: zavarba ejtő, nyugtalanító.

TARCAL

- kun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TARDOS

- magyar eredetű; jelentése: tar, kopasz.

TARJÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

TÁRKÁNY

- kabar eredetű; jelentése: kovács.

TARZÍCIUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: bátor.

TAS

- török-magyar eredetű; jelentése: kő; jóllakott, megtelt.

TASZILÓ

- olasz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

TEÓ

- a Teodor német rövidülése.

TEOBALD

- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TEODOR

- görög-német-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TEOFIL

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje; Istent kedvelő.

TERESTYÉN

- kelta-latin-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TÉTÉNY

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÉZEUSZ

- görög-német-magyar eredetű; jelentése: alapító, törvényhozó.

TIBÁD

- német eredetű; jelentése: nép + merész.

TIBOR

- a Tiborc rövidülése.

TIBORC

- latin eredetű; jelentése: Tibur városából való férfi.

TIHAMÉR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő.

TIMON

1. - görög eredetű; jelentése: tisztelt, megbecsült;

2. - fríz eredetű; jelentése: nép + ember

TIMÓT

- görög eredetű; jelentése: Isten becsülője.

TIMUR

- török eredetű; jelentése: vas.

TIRZUSZ

- görög-latin eredetű; jelentése: növényszár, kocsány, bot.

TITÁN

- görög eredetű; jelentése: mondabeli névalkotás.

TITUSZ

- latin eredetű; jelentése: tisztel, becsült, tiszteletreméltó férfiú; mezei galamb.

TIVADAR

- görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

TÓBIÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve jó.

TÓDOR

- a Teodor rövidüléséből.

TOMAJ

- magyar eredetű; jelentése: vitás.

TOMOR

- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TONUZÓBA

- besenyő-kun eredetű; jelentése: vadkan-apa

TÖHÖTÖM

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

TÖMÖR

- török-magyar eredetű; jelentése: vas.

TÖRTEL

- török-magyar eredetű; jelentése: a négy vidék ura.

TRISZTÁN

- francia-magyar eredetű; jelentése: szomorú.

TUDOR

- velszi eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

UBUL

- görög-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

UGOD

- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar.

UGOR

- szlovák-magyar eredetű; jelentése: magyar

UGRON

- szláv-magyar eredetű; jelentése: magyar.

ULÁSZLÓ

- latin-szláv eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ULRIK

- német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó.

UPOR

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

URBÁN

- az Orbán régebbi alakváltozata.

URIÁS

- héber eredetű; jelentése: Jahve az én világosságom.

URIEL

- héber eredetű; jelentése: Jahve által felvilágosított, Jahve segítségével tisztánlátó.

UROS

- magyar eredetű; jelentése: úr.

UZOR

- török-magyar eredetű; jelentése: úz férfi.

VAJK

- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

VALDEMÁR

- germán eredetű; jelentése: uralom + hírnév.

VALENTIN

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALÉR

- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

VALTER

- német eredetű; jelentése: uralkodó sereg.

VÁRKONY

- török-avar-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VARSÁNY

- alán-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VÁSZOLY

- görög-szláv eredetű; jelentése: királyi.

VAZUL

- görög-szláv-magyar eredetű; jelentése: királyi.

VÁZSONY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

VENCEL

- német-szláv eredetű; jelentése: koszorú + dicsőség.

VENDEL

- német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó.

VERNER

- német eredetű; jelentése: megőrzés + sereg.

VERSÉNY

- magyar eredetű; jelentése: varsa, halfogó szerszám fiókja.

VIÁTOR

- latin eredetű; jelentése: utazó, utas.

VID

- a Gujdó délszláv megfelelője.

VIDA

- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIDOR

- magyar eredetű; jelentése: vidám.

VIDOS

- a Vid kicsinyítőképzős származéka.

VIKTOR

- latin eredetű; jelentése: győző, győztes.

VILIBALD

- német eredetű; jelentése: akaraterős + merész.

VILMOS

- latin-germán eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező.

VINCE

- latin eredetű; jelentése: győztes.

VIRGIL

- latin eredetű; jelentése: szűz.

VITÁLIS

- latin eredetű; jelentése: életerős, eleven.

VITÉZ

- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

VITOLD

- német eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó.

VITUS

- latin-magyar eredetű; jelentése: szíves, készséges, jóindulatú, szófogadó.

VLADIMÍR

- szláv eredetű; jelentése: hatalom + béke.

VOLFRAM

- német eredetű; jelentése: farkas + holló.

XAVÉR

- spanyol eredetű; jelentése: Xavér községből való.

ZÁDOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: erőszakos.

ZÁGON

- szláv-magyar eredetű; jelentése: dűlő mögötti terület.

ZAJZON

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZAKARIÁS

- héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik.

ZAKEUS

- héber eredetű; jelentése: igazságos, ártatlan.

ZALÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: dobó, ütő.

ZÁMOR

- magyar eredetű; jelentése: szántó.

ZARÁND

- magyar eredetű; jelentése: arany.

ZDENKÓ

- latin-szláv eredetű; jelentése: Sidon városából való férfi.

ZEBULON

- héber eredetű; jelentése: zebulon törzsből származó férfi.

ZEKŐ

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZÉNÓ

- görög-latin eredetű; jelentése: Zeusztól származó.

ZERIND

- magyar eredetű; jelentése: szerb.

ZÉTÉNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOÁRD

- türk-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZOBOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: gyülekezés.

ZOLTÁN

- török-magyar eredetű; jelentése: fejedelem.

ZOMBOR

- szláv-magyar eredetű; jelentése: bölény.

ZORÁN

- délszláv eredetű; jelentése: hajnal.

ZOTMUND

- német-magyar eredetű; jelentése: erős, gyors, merész; védő, védelmező, pártfogó.

ZSADÁNY

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSIGMOND

- germán eredetű; jelentése: győzelmes védő.

ZSOLT

- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ZSOMBOR

- bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: bölény