PETÚNIA - indián-magyar eredetű; jelentése: dohány; tölcsérke. PINTYŐKE - magyar eredetű; jelentése: az énekesmadár. PIROSKA - latin-magyar eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó. POLETT - a Paula francia becéző továbbképzése. PÓLIKA - a Polixéna, Apollónia és a Paula magyar becézője. POLIXÉNIA - görög eredetű; jelentése: vendégszerető. POLLI - az Apollónia és az Apollinária önállósult becézője. PRISZCILLA - latin eredetű; jelentése: régi, egykori, tiszteletreméltó. RAFAELLA - héber eredetű; jelentése: Isten meggyógyít. RÁHEL - héber eredetű; jelentése: bárány. RAJMUNDA - germán eredetű; jelentése: okos védő. RAMÓNA - germán-spanyol eredetű; jelentése: okos védelmező. REBEKA - héber eredetű; jelentése: megkötöző, megigéző, megbabonázó; vagy: jól táplált. REGINA 1. - latin eredetű; jelentése: királynő; 2. - a Rein- kezdetű német nevek önállósult becézője. RÉKA - török-hun-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). RELINDA - német eredetű; jelentése: sereg + hársfából készült pajzs. RELLA - az Aurélia önállósul magyar becézője. REMÉNYKE - orosz-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. RENÁTA - latin eredetű; jelentése: újjászületett. RÉTA - a Margaréta utótagjának önállósulása. REZEDA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. RIA - a Mária önállósult becézője. RIKARDA - német-spanyol eredetű; jelentése: erős fejedelem. RITA - a Margaréta (Margherita) olasz becézőjéből. RIZA - a Terézia magyar becézőjéből. ROBERTA - német eredetű; jelentése: fényes hírnév. ROBERTINA - német eredetű; jelentése: fényes hírnév. RODELINDA - német eredetű; jelentése: dicsőség + hársfából készült pajzs. ROMÁNA - latin eredetű; jelentése: római. ROXÁNA - perzsa-görög eredetű; jelentése: (ismeretlen). RÓZA - latin eredetű; jelentése: rózsa. ROZÁLIA - a Róza olaszos továbbképzése. ROZALINDA - német eredetű; jelentése: paripa + hársfából készült pajzs. ROZAMUNDA - német eredetű; jelentése: paripa + védelem, oltalom. ROZANNA - a Rosa és az Anna olasz összevonása. ROZINA - a Róza -ina képzős származéka. ROZITA - a Rosa spanyol becézőjéből önállósult. ROZMARIN - magyar eredetű; jelentése: rozmaring. ROZVITA - német eredetű; jelentése: erejéről híres. RÓZSA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. RUBINA - latin eredetű; jelentése: a drágakő maga. RUDOLFINA - német eredetű; jelentése: dicső farkas. RUFINA - latin eredetű; jelentése: vörös. RUSZALKA - a Rozália szláv becézőjéből önállósult. RUSZLÁNA - török-tatár-orosz eredetű; jelentése: oroszlán. SÁBA - héber eredetű; jelentése: megtérített. SAMUELLA - héber-latin eredetű; jelentése: Isten meghallgatott. SÁRA - héber eredetű; jelentése: hercegnő, uralkodónő. SAROLT - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét. SAROLTA 1. - török-magyar eredetű; jelentése: fehér menyét; 2. - a Charlotte név magyarosítása. SEHEREZÁDÉ - az Ezeregyéjszaka meséi című arab mesegyűjtemény főhősnőjének nevéből. SEJLA - a Cecília angol formájának (Sheila) önállósult becézője. SKOLASZTIKA - latin eredetű; jelentése: az iskolához tartozó, tanító, tanuló. STEFÁNIA - latin eredetű; jelentése: virágkoszorú. STELLA - latin eredetű; jelentése: csillag. SUDÁRKA - magyar eredetű; jelentése: sudár. SUGÁRKA - magyar eredetű; jelentése: sugár. SZABINA - latin eredetű; jelentése: a szabinok népéhez tartozó. SZALÓME - héber eredetű; jelentése: Sion békéje. SZALVIA - latin eredetű; jelentése: sértetlen, ép. SZAMANTA - héber eredetű; jelentése: Isten neve, Isten meghallgatott. SZANDRA - az Alexandra olasz becézőjéből. SZAVÉTA - az Erzsébet román becézőjéből. SZEDERKE - magyar eredetű; jelentése: szeder. SZELLŐKE - magyar eredetű; jelentése: szellő. SZEMIRÁMISZ - arab-görög eredetű; jelentése: Asszíria királynőjének nevéből. SZEMŐKE - magyar eredetű; jelentése: szemecske, apróság, kicsike; nagy szemű, szép szemű. SZENDIKE - magyar eredetű; jelentése: szende. SZENDILE - magyar eredetű; jelentése: szende. SZÉNIA - a Xénia alakváltozata. SZERAFINA - héber-német eredetű; jelentése: tündöklő, nemes. SZERÉNA - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám. SZIBILLA - Apollón isten papnőinek nevéből. SZIDÓNIA - föníciai eredetű; jelentése: Szidón városából való nő. SZILÁRDA - latin eredetű; jelentése: szilárd, állhatatos, következetes. SZILVÁNA - latin eredetű; jelentése: erdő. SZILVIA - latin eredetű; jelentése: erdő. SZIMÓNA - héber eredetű; jelentése: meghallgattatás. SZIMONETTA - a Simon olasz kicsinyítőképzős női párja. SZIRÉN - görög eredetű; jelentése: halfarkú női alak. SZIRONKA - magyar eredetű; jelentése: szirom. SZÓFIA - görög eredetű; jelentése: ügyesség. SZOFRÓNIA - görög eredetű; jelentése: értelmes, okos, helyesen gondolkodó. SZONJA - a Zsófia orosz becézőjének németes formája. SZONÓRA - latin eredetű; jelentése: csengő hangú. SZORINA - francia-román eredetű; jelentése: vörös hajú. SZÖRÉNKE - a Szörény férfinév női párja. SZTELLA - latin eredetű; jelentése: csillag. SZULAMIT - héber eredetű; jelentése: az Énekek énekének nőalakjának nevéből. SZULTÁNA - török eredetű; jelentése: fejedelem. SZVETLÁNA - orosz eredetű; jelentése: virág. TÁBITA - arameus eredetű; jelentése: őz, gazella. TÁLIA - görög eredetű; jelentése: a színjátszás istennőjének nevéből. TAMARA - héber eredetű; jelentése: datolyapálma. TANÁZIA - az Atanázia önállósult becézője. TÁNYA - orosz eredetű; jelentése: bálkirálynő. TARZÍCIA - görög-latin eredetű; jelentése: bátor. TATJÁNA - latin-orosz-német-magyar eredetű; jelentése: Tatius családjához tartozó. TAVASZKA - magyar eredetű; jelentése: tavasz. TEA - a Dorothea (Dorottya) önállósult német becézője. TEKLA - görög eredetű; jelentése: Isten dicsősége. TELMA - angol eredetű; jelentése: ápoló, óvó, vigyázó. TÉMISZ - görög eredetű; jelentése: használati mód, természetes jog, rendelet, rendelkezés. TÉNIA - az Antónia rövidült változata. TEODOLINDA - német eredetű; jelentése: nép + kígyó (mint a titkos tudás jelképe); hársfából készült pajzs. TEODÓRA - görög-német eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TEODÓZIA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten ajándéka. TEOFÁNIA - görög eredetű; jelentése: Isten megmutatkozott. TEOFILA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten kedveltje, Istent kedvelő. TEÓNIA - görög eredetű; jelentése: Istenhez tartozó. TERCIA - latin eredetű; jelentése: leánynak született harmadik gyermek. TERÉZ - görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni. TERÉZIA - a Teréz latinos továbbképzése. TESSZA - az angol Theresa önállósult becézője. TÉTISZ - görög eredetű; jelentése: a tengeristen egyik leányának nevéből. TICIÁNA - latin eredetű; jelentése: Titus családjához tartozó. TILDA - a Matild és a Klotild német becézője. TILLA - a Matild és az Otília német önállósult rövidülése. TÍMEA - görög-magyar eredetű; jelentése: jó + tisztelet. TIMÓTEA - görög-latin eredetű; jelentése: Isten becsülője. TINA - a -tina, -tine végű női nevek önállósult német becézője. TÍRIA - görög eredetű; jelentése: Thyros szigetéről való nő. TITÁNIA - görög eredetű; jelentése: hitregebeli név. TITANILLA - a Titánia latin kicsinyítőképzős származéka. TÓBIA - héber eredetű; jelentése: Jahve jó. TOSZKA - olasz eredetű; jelentése: toszkánai nő. TULIPÁN - perzsa-oszmán-török-olasz-német-magyar eredetű; jelentése: a virág neve. TÜNDE - Vörösmarty Mihály névalkotása a tündér szóból. ULJÁNA - a Julianna orosz formájából. ULLA - a német Ulrike és az Ursula önállósult becézője. ULRIKA - német eredetű; jelentése: öröklött birtokán uralkodó. URÁNIA - görög eredetű; jelentése: égi. URBÁNA - latin eredetű; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias. URZULINA - az Ursula (Orsolya) latin képzős származéka. ÜDVÖSKE - magyar eredetű; jelentése: üdvös. VALENTINA - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VALÉRIA - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. VANDA 1. - lengyel eredetű; jelentése: vend nő; 2. - a Wendel- kezdetű német női nevek önállósult becézője VANESSZA - Jonathan Swift névalkotása. VASZÍLIA - görög-szláv eredetű; jelentése: királyi. VELMIRA - szláv eredetű; jelentése: nagy, hatalmas + béke. VENDELINA - német eredetű; jelentése: a vandálok népéhez tartozó. VERA 1. - a Veronika becézőjéből önállósult; 2. - a német Verena önállósult becézője; 3. - szláv eredetű; jelentése: hit; 4. - latin eredetű; jelentése: igaz, igazat mondó, igaz beszédű. VERBÉNA - latin eredetű; jelentése: szentelt helyen szedett fű vagy ág. VERÉNA 1. - német eredetű; jelentése: tartózkodó, félénk; 2. - a Veronika német becézőjéből. VERITA - a Ver- kezdetű női nevek spanyolos rövidített, becézett formája. VERON - a Veronika önállósult magyar becéző rövidülése VERONIKA 1. - görög-latin eredetű; jelentése: győzelmet hozó; 2. - latin-görög eredetű; jelentése: igaz + ikon. VÉTA - héber-szláv eredetű; jelentése: Isten az én esküvésem. VETÚRIA - latin eredetű; jelentése: idős, koros. VIKTÓRIA - latin eredetű; jelentése: győzelem. VIKTORINA - a Viktor férfinév latin továbbképzése. VILHELMINA - latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. VILJA - finn eredetű; jelentése: gazdagság, jóság. VILMA - latin-német eredetű; jelentése: erős akaratú védelmező. VINCENCIA - latin eredetű; jelentése: győztes. VIOLA - magyar eredetű; jelentése: a virág maga. VIOLETTA - a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka. VIRÁG - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. VIRGÍLIA - latin eredetű; jelentése: vékony zöld ág. VIRGÍNIA - latin eredetű; jelentése: lány, hajadon. VÍTA - latin-magyar eredetű; jelentése: életem, életkém. VITÁLIA - latin eredetű; jelentése: életerős, eleven. VITOLDA - német-latin eredetű; jelentése: az erdőben uralkodó. VIVIÁNA - latin eredetű; jelentése: eleven, élő. VIVIEN - a Viviána angol változata. VULFIA - német-latin eredetű; jelentése: farkasként harcoló nő. XAVÉRIA - latin eredetű; jelentése: Xavér községből való. XÉNIA - görög eredetű; jelentése: vendég. ZAKÁRIA - héber-latin eredetű; jelentése: Jahve emlékezik. ZAMFIRA - román eredetű; jelentése: zafír. ZDENKA - a Szidónia szláv megfelelőjéből. ZELLA - német eredetű; jelentése: a terem védőnője. ZELMA - héber-latin eredetű; jelentése: az Istenség védelme alatt álló nő. ZELMIRA - női név Rossini és Gluck operáiból. ZIA - a -zia végű női nevek végének becéző önállósulása. ZÍLIA - a német Zilly névnek és a Cecíliának latinosított formája. ZINA - latin eredetű; jelentése: rózsa. ZINAJDA - görög-orosz eredetű; jelentése: Zeuszhoz tartozó. ZITA 1. - a Felicitás német rövidüléséből; 2. - latin-német eredetű; jelentése: sebes, gyors. ZOÉ - görög eredetű; jelentése: élet. ZÓJA - szláv eredetű; jelentése: élet. ZOLNA - Vörösmarty Mihály névalkotása. ZOLTÁNA - török-latin eredetű; jelentése: fejedelem. ZOMILLA - tisztázatlan eredetű; jelentése: (ismeretlen). ZÓRA - szláv eredetű; jelentése: hajnal. ZÖLDIKE - magyar eredetű; jelentése: a növény neve. ZULEJKA - arab eredetű; jelentése: hercegnő. ZSAKLIN - francia eredetű; jelentése: csaló. ZSANETT - a Johanna francia alakváltozata. ZSANNA - a Johanna orosz alakváltozata. ZSENI - francia eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való. ZSERALDINA - francia eredetű; jelentése: dárda, hatalom. ZSÓFIA - görög eredetű; jelentése: bölcsesség. ZSÓKA - az Erzsébet női név Erzsóka becézőjének további rövidülése. ZSUZSA - a Zsuzsanna magyar rövidülése. ZSUZSANNA - héber-görög-latin eredetű; jelentése: liliom. ------------------------------------------------------------------------ FÉRFINEVEK ---------- ABA - török-magyar eredetű; jelentése: apa. ABÁD - az Aba -d kicsinyítőképzős származéka. ABBÁS - latin eredetű; jelentése: apa, apát. ABBOT - héber eredetű; jelentése: apa. ABDIÁS - héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája. ÁBEL - héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság. ABELÁRD - francia eredetű; jelentése: méhész. ABOD - az Aba képzős származéka. ABONY - az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka. ABOS - az Aba -s kicsinyítőképzős származéka. ÁBRAHÁM - héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja. ÁBRIS - az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából. ABSA - héber eredetű; jelentése: apa. ABSOLON - héber eredetű; jelentése: a béke atyja. ACHILLES - görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia. ACSÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ADALBERT - germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség. ÁDÁM - sumér-héber eredetű; jelentése: atyám. ADELMÁR - germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres. ADEODÁT - latin eredetű; jelentése: Istentől adott. ADOLÁR - germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi. ADOLF - germán eredetű; jelentése: nemes + farkas. ADONISZ - görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér. ADONY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ADORJÁN - latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi. ADRIÁN - az Adorján eredetibb változata. AGÁD - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). AGAPION - görög eredetű; jelentése: szeretett. AGATON - görög eredetű; jelentése: jó, nemes. AGENOR - görög eredetű; jelentése: bátor. AGGEUS - héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám. AGMÁND - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ÁGOST - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ÁGOSTON - latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ÁHIM - héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt. AHMED - arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó. AJÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). AJTONY - török-magyar eredetű; jelentése: arany. AKÁCS - görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan. ÁKOS - török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom. ALADÁR 1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy; 2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas; 3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró. ALADIN - germán eredetű; jelentése: kis öreg. ALAJOS - germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs. ALÁN - breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan). ALÁRD - germán eredetű; jelentése: nemes, kemény. ALBERT - német eredetű; jelentése: nemes, fényes. ALBIN 1. - latin eredetű; jelentése: fehér; 2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát. ALDÁN - angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású. ALDÓ - az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult. ÁLDOR - germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó. ALEX - görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi. ALFONZ - germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész. ALFRÉD - germán eredetű; jelentése: tündér, tanács. ALGERNON - angol költői névadás. ALI - arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt. ALMÁR - germán eredetű; jelentése: nemessége által híres. ÁLMOS 1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott; 2. - török eredetű; jelentése: vétel; 3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos. ALPÁR - török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi. ALVIÁN - orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen). ALVIN - germán eredetű; jelentése: nemes barát. AMADÉ - latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent! AMAND - latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó. AMBOS - az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája. AMBRUS - görög eredetű; jelentése: halhatatlan. ÁMON - héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész. ÁMOS - héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott. ANASZTÁZ - görög eredetű; jelentése: a feltámadott. ANATOL - görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való. ANDOR - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANDOS - az András régi becéző formájából önállósult. ANDRÁS - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANDRÉ - görög eredetű; jelentése: férfi, férfias. ANGELUS - görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal. ANGUSZ - kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő. ANTAL - latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. ANTIGON - görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő. ANTOS - az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája. ANZELM - germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló. ÁNYOS - görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). APOLLINÁR - latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló. APOR - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). APOSTOL - görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol. APRÓD - magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó. ARCHIBALD - germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi. ARÉTÁSZ - görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből. ARIÁN - latin eredetű; jelentése: hadriai. ARIEL - héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye. ARION - görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős. ARISZTID - görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású. ARKÁD - görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi. ÁRKOS - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ARLEN - ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret. ARMAND - Herman francia megfelelője. ÁRMIN - latin eredetű; jelentése: hadi férfi. ARNOLD - germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. ARNÓT - germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó. ÁRON - héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó. ÁRPÁD - magyar eredetű; jelentése: árpa. ARSZLÁN - török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán. ARTEMON - görög eredetű; jelentése: ép, egészséges. ARTÚR - kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). ARVID - svéd eredetű; jelentése: sas a viharban. ARZÉN - görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias. ASZTER - görög eredetű; jelentése: csillag. ATÁD - török-magyar eredetű; jelentése: apa. ATANÁZ - görög eredetű; jelentése: halhatatlan. ATILLA - gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk. ATLASZ - görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima ATOS - magyar eredetű; jelentése: apa. ATTILA - gót eredetű; jelentése: szeretett apánk. AURÉL - latin eredetű; jelentése: aranyos. AURÉLIÁN - latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi. AVENÁR - héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek. AXEL - héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja. AZÁR - héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít. BÁCS - török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. BAGAMÉR - szláv eredetű; jelentése: isten, béke. BAJÁN - török-magyar eredetű; jelentése: gazdag. BAJNOK - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BALABÁN - török-magyar eredetű; jelentése: karvaly. BALAMBÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). BALÁR - magyar eredetű; jelentése: bolgár. BALÁZS - latin-magyar eredetű; jelentése: királyi. BALDÓ - német eredetű; jelentése: merész. BALDVIN - német-angol eredetű; jelentése: bátor barát. BÁLINT - latin eredetű; jelentése: erős, egészséges. BALTAZÁR - asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. BÁN - magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. BANDÓ - az András önállósult becézője. BÁNK - a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka. BÁNOS - a Bán kicsinyítőképzős származéka. BARABÁS - görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia. BARDÓ - germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas. BARNA - a Barnabás önállósult magyar rövidülése. BARNABÁS - arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia. BARÓT - török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest. BARS - magyar eredetű; jelentése: bors. BARTAL - arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia. BARTOLÓMEÓ - héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves. BARTOS - a Bertalan régi magyar Bartalom formájából. BATÓ - magyar eredetű; jelentése: buzogány. BÁTONY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BÁTOR - török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BAZIL - görög-latin eredetű; jelentése: királyi. BAZSÓ - a Bazil régi magyar formájából. BECSE - török-magyar eredetű; jelentése: kánya. BEDŐ - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BEKÉNY - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BEKŐ - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BÉLA 1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész; 2. - török eredetű; jelentése: előkelő; 3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő. BELIÁN - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BELIZÁR - germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből. BENCE - latin eredetű; jelentése: győztes. BENDE - a Benedek becéző rövidüléséből. BENDEGÚZ - hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből. BENE - a Benedek régi magyar becézőjéből. BENEDEK - latin eredetű; jelentése: áldott. BÉNI - a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből. BENIGNUSZ - latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. BENJÁMIN - héber eredetű; jelentése: a szerencse fia. BENKE - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BENKŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BENŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. BERCEL - bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész. BERENGÁR - germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa. BERÉNY - magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből. BERGER - francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász. BERISZLÓ - szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége. BERNÁT - germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve. BERTALAN - arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia. BERTOLD - germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó. BERTRAM - germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló. BESE - török-magyar eredetű; jelentése: kánya. BOÁZ - héber eredetű; jelentése: erős. BOCSÁRD - német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező. BOD - török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. BÓDOG - magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag. BODOMÉR - török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BODONY - magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág. BODOR - magyar eredetű; jelentése: göndör. BOGÁT - szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag. BOGDÁN - szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. BOLDIZSÁR - asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. BONIFÁC - latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő. BÓNIS - a Bonifác régi magyar becézőjéből. BORBÁS - a Barabás alakváltozata. BORISZ - orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos. BORS - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. BOTÁR - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). BOTOND - magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos. BOTTYÁN - Bothianus hitvalló nevéből. BOZSIDÁR - szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka. BÖKÉNY - török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát. BRÚNÓ - ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve. BRÚTUSZ - latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű. BUDA - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). BULCSÚ - török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó. BUZÁD - magyar eredetű; jelentése: búza. CECIL - a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult. CECILIÁN - latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak. CELESZTIN - latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt. CÉZÁR - etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág. CICERÓ - latin eredetű; jelentése: borsó. CIPRIÁN - latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi. CIRILL - görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt. CIRJÉK - görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó. CÍRUS - perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap. CSABA - török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló. CSÁK - török-magyar eredetű; jelentése: ütő. CSANÁD - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSÁT - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSATÁD - magyar eredetű; jelentése: csata. CSATÁR 1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő. CSATÓ - magyar eredetű; jelentése: csat. CSEGŐ - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSEKE - török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő. CSENGER - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). CSÉPÁN - az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata. CSEPEL - magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő. CSOBÁD - a Csaba kicsinyítőképzős származéka. CSOBÁN - török-magyar eredetű; jelentése: pásztor. CSOMBOR - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. CSONGOR - török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár. CSÖRSZ - szláv eredetű; jelentése: ördög. DAGOBERT - germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap. DAGOMÉR - germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap. DALIBOR - cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen). DALTON - óangol eredetű; jelentése: völgyből való. DAMÁZ - görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző. DAMJÁN - görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző. DAMOS - a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata. DÁNIEL - héber eredetű; jelentése: Isten a bírám. DANILÓ - a Dániel szláv megfelelője. DÁNOS - a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka. DANTE - latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos. DÁRIUS - latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas. DÁVID - héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő. DELI - magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz. DEMÉNY - a Demjén régi magyar alakváltozata. DEMETER - görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. DEMJÉN - a Damján önállósult alakváltozata. DÉNES - görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. DEODÁT - az Adeodát rövidüléséből önállósult. DETRE - germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas. DÉVALD - germán eredetű; jelentése: nép + merész. DEZSÉR - a Dezső régi magyar alakja. DEZSŐ - latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. DIOMÉD - görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való. DITMÁR - germán eredetű; jelentése: nép + híres. DOMÁN - kun-magyar eredetű; jelentése: köd. DOMICIÁN - latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító. DOMINIK - latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt. DOMOKOS - a Domonkos önállósult alakváltozata. DOMONKOS - latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt. DOMOS - a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka. DONALD - skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias. DONÁT - latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott. DORIÁN - angol eredetű; jelentése: dór férfi. DORMÁN - besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen). DÖME - a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka. DÖMÖTÖR - a Demeter magyar alakváltozata. DUKÁSZ - görög eredetű; jelentése: vezér, vezető. DUSÁN - délszláv eredetű; jelentése: lélek. EDE - az Edvárd német rövidüléséből önállósult. EDGÁR - ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda. EDIZON - angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja. EDMOND - germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző. EDÖMÉR - kun eredetű; jelentése: (ismeretlen). EDVÁRD - germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző. EDVIN - germán eredetű; jelentése: az örökös barátja. EFRAIM - héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség. EGBERT - germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes. EGMONT - germán eredetű; jelentése: fegyver + védő. EGON - az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult. EGYED - görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó. ELEK - magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen). ELEMÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). ÉLIÁS - héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem. ELIHU - héber eredetű; jelentése: Isten az Úr. ELÍGIUSZ - latin eredetű; jelentése: kiválasztott. ELIZEUS - héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás. ELLÁK - hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). ELMÁR - germán eredetű; jelentése: mindenütt híres. ELMÓ - az Elmár becézőjéből önállósult. ELŐD - magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős. ELTON - angol eredetű; jelentése: öreg faluból való. EMÁNUEL - héber eredetű; jelentése: velünk az Isten. EMIL - latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő. EMILIÁN - latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi. EMŐD - magyar eredetű; jelentése: anyácska. ENDRE - német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias. ÉNEÁS - görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből. ENGELBERT - germán eredetű; jelentése: híres az angolok között. ENGELHARD - germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között. ÉNOK - héber eredetű; jelentése: a felszentelt. ERAZMUS - görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván. ERHARD - germán eredetű; jelentése: becsület + erős. ERIK - alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült. ERNÁK - hun eredetű; jelentése: (ismeretlen). ERNŐ - ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott. ERNYE - török-magyar eredetű; jelentése: férfi. ERVIN - germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát. ETE - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). ETELE - hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk. EUGÉN - görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. EUSZTÁK - görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny. EUTIM - görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet. ÉVALD - germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó. EVARISZT - görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb. EZÉKIEL - héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas. ÉZSAIÁS - héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség. ÉZSAU - héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva. FÁBIÁN - latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi. FÁBIUSZ - latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való. FABÓ - a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka. FARKAS - magyar eredetű; jelentése: a szó maga. FAUSZTUSZ - latin eredetű; jelentése: szerencsés. FEDOR - a Teodor orosz megfelelőjéből. FELICIÁN - latin eredetű; jelentése: boldog. FÉLIX - latin eredetű; jelentése: boldog. FERDINÁND - germán eredetű; jelentése: béke + merész. FERENC - francia-latin eredetű; jelentése: francia. FIDÉL - latin eredetű; jelentése: hűséges. FILEMON - görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű. FILIBERT - germán eredetű; jelentése: messze földön híres. FILOMÉN - görög eredetű; jelentése: szeretett. FIRMIN - latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű. FLORENTIN - latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes. FLÓRIÁN - latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó. FLÓRIS - a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka. FODOR - magyar eredetű; jelentése: göndör hajú. FOLKUS 1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres; 2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa. FÓRIS - a Flóris régi magyar változata. FORTUNÁT - latin eredetű; jelentése: boldog. FREDERIK - német eredetű; jelentése: békés, nyugodt. FRIDOLIN - germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló. FRIGYES - német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom. FÜLÖP - görög eredetű; jelentése: lókedvelő. GÁBOR - héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. GÁBRIEL - héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. GÁL - kelta-ír eredetű; jelentése: kakas. GÁLOS - a Gál régi teljesebb magyar alakja. GARA - török eredetű; jelentése: héja. GÁSPÁR - perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző. GASZTON - germán eredetű; jelentése: (bizonytalan). GAZSÓ - a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából. GEDEON - héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló. GEDŐ - a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka. GELLÉN - a Kilián régi magyar változata. GELLÉRT - német eredetű; jelentése: gerely + kemény. GEMINIÁN - latin eredetű; jelentése: iker. GERASZIM - görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. GERÉB - szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró. GERGELY - görög eredetű; jelentése: éberen őrködő. GERGŐ - a Gergely magyar alakváltozata. GERJÉN - görög-német-magyar eredetű; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró. GERMÁN - német eredetű; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér GEROLD - germán eredetű; jelentése: dárda + hatalom. GERŐ - a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka. GERZSON - héber eredetű; jelentése: az idegen, a száműzött. GÉZA - török-német-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév. GIBÁRT - német-magyar eredetű; jelentése: adakozó kedvű + erős. GIDA - a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GILBERT - német eredetű; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között. GILGAMES - mezopotámiai eredetű; jelentése: (ismeretlen). GOBERT - germán eredetű; jelentése: Isten segítsége révén híres. GODVIN - angol-holland eredetű; jelentése: Isten barátja. GORDON - skót-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen). GORGIÁS - latin eredetű; jelentése: (ismeretlen). GOTFRID - német eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló. GOTHÁRD - német eredetű; jelentése: Isten segítségével erős. GOTLÍB - germán eredetű; jelentése: Isten gyermeke. GRACIÁN - latin eredetű; jelentése: kellemes, kedves, bájos. GREGORI - görög eredetű; jelentése: éber, szemfüles. GUJDÓ - német eredetű; jelentése: erdőből származó. GUSZTÁV - skandináv-német eredetű; jelentése: a gótok támasza. GÜNTER - német eredetű; jelentése: a harcosok seregének vezére. GYÁRFÁS - görög-latin eredetű; jelentése: idős férfi. GYENES - a Dénes régi magyar alakváltozata. GYÖRE - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GYÖRGY - görög-latin eredetű; jelentése: földműves, gazdálkodó. GYÖRK - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. GYŐZŐ - a Viktor magyarító lefordítása. GYULA - bolgár-török-magyar eredetű; jelentése: magyar méltóságnév. HAMILKÁR - föníciai eredetű; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata. HANNIBÁL - föníciai eredetű; jelentése: Baal isten kegyelme. HANNÓ - ófelnémet eredetű; jelentése: védelem. HARALD - germán eredetű; jelentése: hadsereg + merész. HARKÁNY - magyar eredetű; jelentése: harkály. HARLÁM - orosz eredetű; jelentése: örömtől ragyogó. HARRI - a Henrik angol becézőjéből alakult. HARTVIG - germán eredetű; jelentése: merész a harcban. HASSZÁN - arab eredetű; jelentése: szép. HEKTOR - görög eredetű; jelentése: uralkodó. HELIODOR - görög eredetű; jelentése: a napisten ajándéka. HÉLIOSZ - görög eredetű; jelentése: nap, napisten. HENRIK - germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. HERBERT - germán eredetű; jelentése: hadsereg + fény. HERMAN - germán eredetű; jelentése: hadi férfi. HERMÉSZ - görög eredetű; jelentése: beszélni, megmagyarázni. HEROLD - a Harald német változata. HETÉNY - magyar eredetű; jelentése: a hetedik gyermek. HIADOR - a Heliodor régi magyar változata. HILÁRIUSZ - latin eredetű; jelentése: derűs, vidám, jókedvű. HILMÁR - német eredetű; jelentése: a harcban hírnevessé vált. HIPPOLIT - görög eredetű; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó. HÓDOS - magyar eredetű; jelentése: hódvadász. HOLLÓ - magyar eredetű; jelentése: hollófekete haj. HONORÁTUSZ - latin eredetű; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó. HONÓRIUSZ - latin eredetű; jelentése: tiszteletreméltó. HONT - német eredetű; jelentése: kutyatartó, kutyabarát. HORÁC - görög-latin-német eredetű; jelentése: ifjú, virágzó. HUBA - magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan). HUBERT - német eredetű; jelentése: szelleme által kiváló. HUGÓ - germán eredetű; jelentése: értelmes, intelligens. HUMBERT - német eredetű; jelentése: ereje által ragyogó. HUNOR - török-magyar eredetű; jelentése: onogur (népnév). HÜMÉR - latin-magyar eredetű; jelentése: hűséges. IBRÁNY - az Ábrahám alakváltozata. IGNÁC - latin eredetű; jelentése: tűz. IGOR - német-orosz eredetű; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó. ILÁRION - a Hiláriusz görögös formája. ILDEFONZ - germán-nyugati gót eredetű; jelentése: harcra kész. ILIÁN - görög-orosz eredetű; jelentése: nap. |